Alapszabály

HORGÁSZEGYESÜLETEK VELENCEI-TAVI és DUNAMENTI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLYA

A szövetség elnevezése és jogállása:

A szövetség neve: Horgászegyesületek Velencei-tavi és Dunamenti Szövetsége

Rövidítve: HVDSZ

A szövetség székhelye: 8095. Pákozd, Budai út 72.

A szövetség I. számú telephelye.: 8095 Pákozd Szúnyog-sziget, Külterület 093/3 hrsz.

A szövetség II. számú telephelye.: 8000 Székesfehérvár, Ősz utca 4. fszt. jegykiadó iroda

A szövetség pecsétje: Köriratban a szövetség neve, középen egy pajzson elhelyezett hal, alatta HVDSZ.

A szövetség független, demokratikus, önkormányzati elven alapuló civil szervezet, szakmai-, érdekvédelmi-, és érdekképviseleti szervezet.

A szövetség a tagok – elsősorban horgászegyesületek, horgászklubok és horgászszakosztályok, és jelen alapszabályban foglalt célokat maguk elé tűző egyéb jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vagy civil társaságok (továbbiakban jelen alapszabályban együtt: tagegyesületek vagy tagok) – önkéntesen létrehozott szövetsége, amely legalább két tagból áll. A szövetség tagja természetes személy nem lehet.

Tevékenységét a jogszabályok, valamint ezen alapszabály előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi

Törölve.

A szövetség célja:

A tagegyesületek érdekképviselete, érdekvédelme, azok törvényes működésének elősegítése.

A horgászturizmus, a horgászat feltételeinek megteremtése, a szabadidő tartalmas, kultúrált eltöltésének elősegítése.

A természetes vizek halgazdálkodási hasznosításának pályázatain való részvétel.

A Velencei-tavi és a Dunai horgászsport hagyományainak megőrzése és ápolása, átörökítése a jövő nemzedékeinek.

A környezetvédelmi tevékenység kiszélesítése, és a környezetkultúra fejlesztésében való aktív közreműködés.

A szövetségen belül versenyek szervezése, és horgászversenyeken eredmény elérése.

A szövetség feladata:

  1. A 2. §-ban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében:
    1. ellátja a tagegyesületek érdekképviseletét, és érdekvédelmét;
    2. szaktanácsot és egyéb szolgáltatásokat nyújt a halgazdálkodási hasznosítást végző egyesületek gazdálkodással, pénzügyi és egyéb teendőivel kapcsolatban;
    3. a tagegyesületek felkérése alapján eljár egyes ügyek, kérdések megoldásában;
    4. törekszik halgazdálkodási vízterületek hasznosítási jogának megszerzésére;
    5. horgászattal kapcsolatos gazdálkodói-vállalkozói tevékenységet folytat, horgászturisztikai létesítményt üzemeltethet;
    6. ifjúsági horgásztáborokat szervez, és támogat;
    7. szövetségi horgászversenyeket szervez, megfelelő feltételek megléte esetén indul horgászversenyeken;
    8. gondoskodik a horgászok képzéséről, továbbképzéséről, vizsgáztatásáról szakirányú ismeretek bővítéséről;
    9. pályázatok útján hozzájárul a tagegyesületek működéséhez, szükséges feltételekhez.
    10. törölve

A szövetség tagsága:

  1. A szövetség tagja lehet az az egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság:
  2. amely egyetért a szövetség célkitűzéseivel és e célok megvalósítása érdekében, végzi tevékenységét;
  3. egyetért a szövetség alapszabályával;
  4. vállalja a szövetség által megállapított éves tagdíj megfizetését;
  5. A szövetség tagjainak önállóságát a szövetséghez való tartozás semmiféle tekintetben nem korlátozza.
  6. Az egyesületek tagsági viszonyából eredő jogai:
  7. a küldöttgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal részt vehetnek, felszólalhatnak, kérdéseket, javaslatokat és észrevételeteket tehetnek;
  8. a tagok küldötteik útján a szövetség bármelyik tisztségére megválasztatók;
  9. az egyesületek igénybe vehetik a szövetség szolgáltatásait;
  10. a tagegyesületek javaslatot és indítványt tehetnek, tájékoztatást kérhetnek a szövetség bármely tevékenységéről;
  11. a szövetség törvénybe-, vagy az alapszabályba ütköző határozatát a Ptk. szerint bíróság előtt megtámadhatják.
  12. betekinthetnek a szövetség irataiba;
  13. a szövetség tevékenységével kapcsolatosan észrevételeket, javaslatokat tehetnek.
  14. A tagok tagságból eredő kötelezettségei:
  15. a szövetség alapszabályának betartása;
  16. a szövetség küldöttgyűlése által hozott határozatok végrehajtása;
  17. törölve
  18. törölve
  19. a szövetségi tagsági díj megfizetése, havonkénti gyakorisággal a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.
  20. a szövetség vagyonának megóvása;
  21. nem veszélyeztethetik a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét.

5.1. A tagsági viszony keletkezése:

Az alapító tagok tagsági viszonya az alapításkor a szövetség nyilvántartásba vételével jött létre, a többi tag tagsági viszonya akkor jön létre, ha a tag a belépési kérelmet, amelyben nyilatkozik a 4.§ -ban foglaltak betartásáról aláírja, majd a belépési kérelmet a küldöttgyűlés határozatával elfogadja.

5.2. A tagsági viszony megszűnése:

  1. ha a tag jogutód nélkül megszűnik;
  2. a tag kilépésével, az év utolsó napjával, ha a tagegyesület az év vége előtt legalább 30 nappal bejelenti az elnökségnek,
  3. kizárással,
  4. törléssel,
  5. felmondással a Ptk.- ban meghatározott esetben.

Kilépéssel szűnik meg a tag tagsági viszonya, ha a tag kilépési szándékát a szövetség elnökéhez címzett nyilatkozattal írásban bejelenti.

Törléssel szűnik meg a tag tagsági viszonya, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének a szövetség képviselőjének a jogkövetkezményt is tartalmazó fizetési felszólítására 30 napon belül sem tesz eleget.

A tagnak jogszabályt, a szövetség alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vagy az egyesület célját veszélyeztető magatartása esetén a szövetség elnöksége – bármely szövetségi tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kezdeményezés  alapján 30 napon belüli időpontra elnökségi ülést kell összehívni. Az elnökségi ülésre az érintett tagot írásban meg kell hívni, a kizárásra okot adó körülmények vizsgálata az ülésen történik. Az ülés bizonyítást vesz fel, az érintett tag számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadhassa. A kizárás tárgyában az elnökség szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A határozatot 15 napon belül írásban is meg kell küldeni az érintett tagnak.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.

A határozat ellen a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a szövetség elnökéhez benyújtott, de a küldöttgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati kezdeményezés alapján 30 napon belüli időpontra a küldöttgyűlést kell összehívni. Amennyiben az elnök az összehívásról nem gondoskodik, úgy a jogorvoslat elbírálását tárgyaló küldöttgyűlés összehívására bármely elnökségi tag jogosult.

A tagnak jogszabályt, a szövetség alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát a kizárás alapjául szolgáló okoknál enyhébb sértő, vagy a szövetség célját enyhébben veszélyeztető magatartása esetén a szövetség elnöksége – bármely szövetségi tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben fegyelmi eljárást folytat le.

 

A kezdeményezés alapján 30 napon belüli időpontra elnökségi ülést kell összehívni. Az elnökségi ülésre az érintett tagot írásban meg kell hívni, a fegyelmi eljárásra okot adó körülmények vizsgálata az ülésen történik. Az ülés bizonyítást vesz fel, az érintett tag számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadhassa. A kizárás tárgyában az elnökség szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A határozatot 15 napon belül írásban is meg kell küldeni az érintett tagnak. A fegyelmi eljárást a kezdeményezését követő 90 napon be kell fejezni.

 

Fegyelmi sértés megállapítása esetén a fegyelmi határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a fegyelmi határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A fegyelmi sértést (vagy annak hiányát) megállapító határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

A határozat ellen a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a szövetség elnökéhez benyújtott, de a küldöttgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati kezdeményezés alapján 30 napon belüli időpontra a küldöttgyűlést kell összehívni. Amennyiben az elnök az összehívásról nem gondoskodik, úgy a jogorvoslat elbírálását tárgyaló küldöttgyűlés összehívására bármely elnökségi tag jogosult.

 

Fegyelmi büntetések:

 

a., szóbeli figyelmeztetés,

b., írásbeli megrovás,

c., horgászsport tevékenységétől  eltiltás a vétség súlyával arányos, de legfeljebb 3 hónap időtartamra,

d., versenytől való eltiltás a vétség súlyával arányos, de legfeljebb 3 hónap időtartamra,

 

A szövetség szervezetei:

  1. Küldöttgyűlés;
  2. Elnökség;
  3. Felügyelő Bizottság;
  4. Állandó és Ideiglenes Bizottságok (pl: munkabizottság);

Küldöttgyűlés:

  1. A szövetség legfőbb döntéshozó szerve, amely a szövetségi élet minden kérdésében jogosult dönteni. A küldöttgyűlésben a tagegyesületek a küldöttek útján képviseltetik magukat.
  2. Küldötteiket a tagegyesületek alapszabályuk szerint választják. A tagegyesületek létszámuktól függetlenül egy fő küldöttet, valamint létszámuk alapján minden megkezdett 500 fő után további egy-egy küldöttet választanak. A küldötteket a szövetség igazolvánnyal látja el. Megbízatásuk a delegálást követő öt évenkénti teljes tisztújításáig, de legfeljebb öt évre szól, amelyet a szövetség minden ötödik évben legkésőbb december 15.-ig tart meg.

A teljes tisztújításkor a küldöttek létszámának megállapítása a delegálását megelőző év december 31.-i létszámadatok figyelembevételével történik.

A tagegyesület alapszabályának előírásai szerint megválasztott küldöttek neveit és a megválasztásukat igazoló dokumentumokat (pl. Alapszabály, jegyzőkönyv) a tagszervezetek kötelesek a szövetségbe – az öt évenkénti teljes tisztújítás esetén legkésőbb a tisztújítást megelőző 30 nappal – beküldeni.

A szövetség a küldöttek részére küldöttigazolványt ad ki, amelyet a küldött részére a legközelebbi küldöttgyűlést megelőző 8 napig megküld.

A küldött kiesése (pl- halála, visszahívása, törvényben vagy tagegyesület alapszabályában meghatározott esetek) esetén személye pótolható, a küldött személyét az erre hatáskörrel rendelkező egyesületi szerv határozatával évközben is megváltoztathatja. Az újonnan delegált küldött a Szövetséghez beérkezett írásbeli bejelentés alapján kiállított küldöttigazolvány kézhezvétele után a következő teljes ötévenkénti tisztújításig gyakorolhatja jogait.

  1. Törölve
  2. A küldöttgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

A küldöttgyűlés helyét idejét, időpontját és a javasolt napirendjét az elnökség állapítja meg, és meghívó formájában arról a tagokat, illetve részvételre jogosult személyeket legalább 8 nappal a tervezett időpontot megelőzően írásban, meghívó formájában – postai vagy elektronikus levél, vagy fax ill. kézbesítés útján – tájékoztatja.

 

A küldöttgyűlést a székhelytől eltérő helyre is össze lehet hívni, kivéve, ha az eltérés a szövetség hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a szövetség törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

 

A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele (50 %+1 fő)  megjelent.

Amennyiben a küldöttgyűlés nem határozatképes, úgy legkésőbb 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni a határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlést.  Az eredeti küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a szövetség nevét és székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, időpontját, és napirendjét, továbbá a határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés idejét – ami egy órával későbbi időpont – továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A küldöttgyűlés a jelen alapszabályban foglalt kivétellel határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, kivéve ahol törvény (Ptk. 3:76 §) vagy jelen alapszabály ennél szigorúbb többséget támaszt.

 

A küldöttgyűlés titkos szavazással dönt:

  1. az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjairól;
  2. az országos szövetségbe ajánlott küldöttekről;
  3. c) egyéb személyi kérdésekben;
  4. d) titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévő küldöttek 50%-a +1 fő bármely kérdés eldöntésére ezt a módot javasolja.

A küldöttgyűlésen a szavazati joggal bíró jelenlévők minősített (legalább háromnegyedes) szavazata szükséges:

  1. a) az alapszabály módosításához;
  2. b) az ingatlanvagyon megterheléséről, elidegenítéséről szóló határozatok kimondásához;
  3. c) egyesülés vagy szétválás kimondásához;

A szavazati joggal bírók legalább háromnegyedes szavazata szükséges:

  1. a) a szövetség céljának módosításához
  2. b) a szövetség jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához;

 

A tagegyesületek küldöttei egyenlő jogokat élveznek, minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazati joggal felruházott küldöttnek az a személy tekintendő, akit a tagegyesület közgyűlése küldöttnek megválasztott és a szövetséghez szabályosan bejelentett. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a küldött küldöttigazolványát a küldöttgyűlésen bemutassa, kivéve, ha a küldött a küldöttigazolványát az elnökség hibájából nem kapta még bejelentését követően kézhez.

 

A küldöttgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

A küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök, ennek akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés által választott valamely jelen lévő elnökségi tag vezeti le.

 

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttgyűlés levezető elnöke és egy, a küldöttgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő és egy szavazatszámlálónak választott személy hitelesítik. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza a szavazóképes tagok létszámát, a szavazatok pontos, számszerű arányát (a döntés ellenzők és tartózkodók számát), a küldöttgyűlésen történtek menetét, a hozott határozatokat, elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat. Az ülésekről a jegyzőkönyv felvételéről jegyzőkönyvvezetőnek választott személy gondoskodik. A meghozott határozatokat az ülést követő 8 napon belül az elnökség írásba foglalja és a határozatok tárába bevezeti.

 

  1. A küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is ha:
  2. azt elnökség szükségesnek tartja;
  3. a tagegyesületek egyharmada kéri, a küldöttgyűlés összehívását, annak céljának és okának megjelölésével;
  4. a Felügyelő Bizottság kezdeményezi, a küldöttgyűlés okának és céljának megjelölésével.
  5. Ha az összehívást törvény rendeli el: így, ha ügyészi törvényi ellenőrzési jogkör következményeként a működés törvényességének helyreállítása érdekében a bíróság összehívja a küldöttgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet.
  6. A küldöttgyűlés fő szabály szerint nem nyilvános, azon a tagokon, az ügyvezetésen kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A küldöttgyűlés bármely tagja kérelmére nyilvános ülésről is határozhat, ill. határozhat úgy is, hogy valamely megjelent személy az ülésen vagy annak egy bizonyos napirendjének tárgyalásán jelen lehessen.

A küldöttgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat aki,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  7. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  8. az alapszabály megállapítása és módosítása;
  9. az elnökség éves beszámolójának – ezen belül az ügyvezető szervnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  10. a szövetség zárszámadásának (előző évi költségvetési terv végrehajtásáról szóló jelentés) és vagyonmérlegének elfogadása;
  11. a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása;
  12. a szövetség éves költségvetésének megvitatása és elfogadása;
  13. a szövetség szervei létszámának meghatározása, tagjainak és vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  14. a szövetség vagyonát képező ingatlanvagyon megterhelése vagy elidegenítése;
  15. a szövetség megszűnésének, egyesülésének vagy szétválásának elhatározása;
  16. a szövetség céljainak megvalósításáért végzett munka elismerésére kitüntetés alapítása;
  17. tagegyesületek felvétele és döntés jogorvoslati kérelmek tárgyában kizárási és fegyelmi eljárás során;
  18. döntés a szövetség megszűnése esetén a szövetségi vagyon sorsáról;
  19. az éves szövetségi tagdíj, és a támogatások mértékének megállapítása;
  20. törölve
  21. vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkajogviszonyban áll,
  22. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  23. a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  24. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  25. könyvvizsgáló választása esetén a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  26. a végelszámoló kijelölése.
  27. pénzkezelési szabályzat elfogadása
  28. minden olyan egyéb döntés, amelyet jogszabály jogi személy legfőbb döntéshozó szervének kizárólagos döntési kompetenciájába utal.

 

Elnökség:

  1. A szövetség általános irányító és végrehajtó, ügyvezető vezető szerve. Teljes felelősséggel szervezi és irányítja a szövetség életét.
  2. Az elnökség létszáma megegyezik a tagegyesületek számával, de legalább négy főből áll: az elnökből, az ügyvezető elnökből, a gazdasági alelnökből, és az alelnökből. Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés a tagegyesületek tagjai közül választja.

A küldöttgyűlés a tisztújítások és tisztségviselő pótlások előkészítésére a küldöttek közül öt éves időtartamra legalább 3 főből álló jelölő bizottságot választ, aki a jelöléseket összegyűjti és a maguk közül választott elnök által a küldöttgyűlés elé terjeszti. Az elnökség tagjaira a tagegyesületek közül a jelölő bizottságon kívül is bárki tehet javaslatot, és javaslat a tisztújító küldöttgyűlésen is előterjeszthető. A tisztségekre javasolt személy akkor válik jelöltté, ha megkapja a jelen lévő küldöttek legalább egyharmados támogatását.

  1. Az öt évenkénti teljes tisztújításon választott elnökség tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól, tagjai megkötés nélkül újra választhatók. Egy elnökségi tag kiesése esetén a helyére választott elnökségi tag megbízatása a következő teljes tisztújításig, de legfeljebb öt évig szól.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen       szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos    következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit            valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az      ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem      lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető         tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Az elnökség összetétele/ jelenlegi tagjai:

 

elnök; / neve: Siklósi Béla, anyja neve: Barta Ilona, lakcíme: 1181 Budapest, Szegfű u. 27.

 

ügyvezető elnök; / neve: Dr. Jászka Ernő, anyja neve: Vajda Teréz, lakcíme: 2400 Dunaújváros, Martinovics 31. fszt. 2.

 

gazdasági alelnök; / neve: Hátas Attila, anyja neve: Lőrincz Mária, lakcíme: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 16. III/40.

 

alelnök; / neve: Dualszky-Kovács István, anyja neve: Dualszky Erzsébet, lakcíme: 2459 Rácalmás, Táncsics utca 16.

 

elnökségi tagok; /

 

neve: László Attila, lakcíme: 8000 Székesfehérvár, Koch László utca 6.

neve: Törölve

neve: Faragó Róbert, lakcíme: 2481 Velence, Fő utca 15.

neve: Dr. Szász Károly, lakcíme: 2457 Adony, Árpád utca 22.

neve: Mérei Lajos, lakcíme: 2458 Kulcs, Petőfi Sándor utca 8.

neve: Varga Albert, lakcíme: 4700 Mátészalka, Puskin út 15.

neve: Kiss László, lakcíme: 8095 Pákozd, Bem utca 56.

neve: Nagy Károly, lakcíme: 8000 Székesfehérvár, Sár utca 21.

neve: Csábli Péter, lakcíme: 8000 Székesfehérvár, Surányi utca 43.

neve: Bicskei György, lakcíme: 2481 Velence, Esze Tamás utca 1.

neve: Törölve

neve: Márkus János, lakcíme: 8154 Polgárdi, Bartók Béla utca 13.

neve: Pikali Sándor, lakcíme: 2339 Majosháza, Széchenyi sétány 17.

neve: Somfai Rezső, lakcíme: 2400 Dunaújváros, Rózsa u. 9/6.

  1. Az elnökség a küldöttgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
  2. Az elnökség ülésein a szövetség bármely tagja, a Felügyelő Bizottság tagjai és meghívottak részt vehetnek, egyéb személyek tekintetében az elnökség ülései nem nyilvánosak.
  3. Az elnökség két küldöttgyűlés között a szövetség munkáját, tevékenységét szervezi és irányítja a jogszabályok, az alapszabály és a küldöttgyűlés döntéseinek megfelelően. Alapvető feladata a szövetség vagyonával való gazdálkodás, a szövetség működésének biztosítása, a szükséges és hatáskörébe tartozó döntések meghozatala a küldöttgyűlések közötti időszakban, így feladata többek között:
  4. összehívja a küldöttgyűlést, elkészíti annak tárgysorozatát;
  5. összegyűjti a belépési nyilatkozatokat és javaslatot tesz a belépni szándékozó egyesületek felvételére a küldöttgyűlés felé;
  6. gazdálkodik a küldöttgyűlés által jóváhagyott költségvetés kereteivel, a költségvetés rovatai között átcsoportosítást eszközölhet;
  7. figyelemmel kíséri és segíti a tagegyesületek tevékenységét, és ellátja érdekképviseletüket;
  8. kapcsolatot tart a felügyeletet ellátó szervekkel, hatóságokkal, a területi vízügyi és környezetvédelmi szervekkel, a területén működő halászati szervezetekkel;
  9. a vezető tisztségviselők kivételével munkáltatói jogot gyakorol;
  10. szervezi a kezelésében lévő vízterületeken a halgazdálkodást, haltermelést, egyesületi igények alapján közreműködik a halasítási feladatok kielégítésében;
  11. dönt a szövetség kezelésében lévő vízterületek, horgásztanyák működési rendjéről és egyéb szolgáltatások igénybevételének díjairól;
  12. dönt a köz érdekében tevékenykedők jutalmazásáról;
  13. dönt a kitüntetések odaítéléséről;
  14. javaslatot tesz az egyesületi támogatások odaítélésére;
  15. horgászversenyeket, rendezvényeket és ifjúsági táborokat szervez;
  16. másodlagos gazdálkodási tevékenységet is folytathat;
  17. kapcsolatot létesít és tart bel- és külföldi horgász-szervezetekkel;
  18. állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre, megválasztja tagjait, meghatározza feladataikat, beszámoltatja őket a végzett munkáról,
  19. a tagságról, az elnökségi és küldöttgyűlési határozatokról nyilvántartást vezet,
  20. a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte megléte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele,
  21. lefolytatja első fokon a kizárási és fegyelmi eljárást,
  22. ellát minden más olyan feladatot, amelyet törvény az ügyvezetés feladatként jelöl meg, ill. az alapszabály nem utal más szerv kizárólagos jogkörébe.
  23. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.

Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök írásbeli (postai, úton, fax, e-mail) meghívóval (tervezett napirendközléssel) az ülést megelőzően legalább 5 nappal hívja össze.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok többsége jelen van. A testület ülését az elnök, akadályoztatása esetén a jelenlévők által megválasztott levezető elnök vezeti.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül- az Elnökséget új meghívóval ismételten össze kell hívni. A megismételt Elnökségi ülés összehívásának rendje azonos a rendes Elnökségi ülés összehívásának rendjével.

A határozatképes Elnökség döntéseit és határozatait nyílt szavazással és a jelenlévők szótöbbségével hozza, de bármelyik jelenlévő kérhet titkos szavazást, ez esetben az indítványról az elnökség dönt. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető, a levezető elnök és egy hitelesítésre megválasztott elnökségi tag írja alá.

  1. Kötelező az elnökségi ülést az összehívásra vonatkozó szabályok és határidőkkel összehívni ha:
  2. az elnökség tagjainak egyharmada, az ülés azonos céljának és okának megjelölésével azt kéri;
  3. a Felügyelő Bizottság kezdeményezi;
  4. a szövetség elnöke szükségesnek tartja;
  5. a szövetség vagyona a tartozásokat nem fedezi, vagy a szövetség előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy a szövetség céljainak elérése veszélybe került a szükséges intézkedések megtétele végett.

Ha az összehívásról az elnökség a kezdeményezést követő 15 napon belül nem gondoskodik, úgy a küldöttgyűlést az a.) b.) pontban meghatározott személyek is összehívhatják.

  1. Az elnökség üléseire a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni.
  2. Törölve
  3. Az elnökségnek nem lehetnek tagjai a Felügyelő Bizottság elnöke és a Felügyelő Bizottság tagjai, és ezek közvetlen hozzátartozói.
  4. Az elnökség a pótlás érdekében a küldöttgyűlés összehívásáról 30 napon belül gondoskodik, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak vagy az elnökség tagjainak létszáma három fő alá csökkent, vagy az alapszabály szerint önálló képviseletre jogosult megbízatása szűnt meg valamely okból. Egyéb tekintetben az elnökség és a Felügyelő Bizottság a folyamatos és zavartalan működés érdekében a hiányzó tagok helyére az évenként megtartott küldöttgyűlés új tisztségviselőket választ.

FELÜGYELETI SZERVEK

Felügyelő Bizottság

  1. A Felügyelő Bizottság elnökét és négy tagját a küldöttgyűlés 5 (öt) évre választja, és megkötés nélkül újraválaszthatók.

A Felügyelő Bizottság elnöke: neve: Debreczeni Dániel, lakcíme: 2481 Velence, Solt köz 5/a.

 

A Felügyelő Bizottság tagjai:

 

neve: Dr. Szépvölgyi Ákos, lakcíme: 2858 Császár, Kossuth utca 122.

neve: Gáspár László, lakcíme: 2457 Adony, Deák Ferenc utca 8.

neve: Kökényesi László, lakcíme: 1181 Bp. Havanna u. 25. VI. 18.

neve: Simon Csaba, lakcíme: 2400 Dunaújváros, Dobó I. u. 11.

A Felügyelő Bizottsági tagsági jogviszony a megválasztás elfogadásával jön létre.

A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a szövetség elnökéhez intézi.

  1. 2. Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
  2. Törölve
  3. Feladata és hatásköre a szövetség szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetség határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, így ennek során:
  4. ellenőrzi a szövetség szerveinek alapszabály szerinti működését, gazdálkodását, pénzkezelését;
  5. ellenőrzi a zárszámadást és vagyonmérleget, valamint azok alapjául szolgáló okmányokat;
  6. ellenőrzéseinek tapasztalatairól évente jelentést tesz a küldöttgyűlésnek;
  7. amennyiben a szövetség szerveinél hiányosságot tapasztal, annak súlyától függően írásban felhívja arra a figyelmet, súlyosabb vagy ismételt esetben megállapításáról tájékoztatja az elnökséget és kéri azok megszüntetését.
  8. a Felügyelő Bizottság megállapításai alapján kezdeményezheti:
    • az elnökség, vagy a küldöttgyűlés összehívását;
    • a bejelentést az illetékes ügyészséghez;
  9. A Felügyelő Bizottság éves munkaterv szerint ülésezik, tagjai feladatukat csak személyesen láthatják el, összehívásáról az elnök gondoskodik és ellátja ülést levezető A Felügyelő Bizottság ügyrendjét egyéb tekintetben maga állapítja meg, azzal a kikötéssel, hogy akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van, valamint a határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A küldöttgyűlés az éves beszámolóról és a zárszámadásról csak a Felügyelő Bizottság előzetes véleménye birtokában határozhat.
  10. köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket – pl. pénzkezelési szabályzat tervezete – megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  11. a Felügyelő Bizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. elnöki teendőket.

Bizottságok

  1. A szövetség önkormányzati és ügyintéző szervei állandó és ideiglenes jelleggel munkabizottságokat hozhatnak létre.
  2. A bizottságok létrehozásakor meg kell határozni azok feladatát, hatáskörét, valamint működésének időtartamát.
  3. A bizottságok elnökeit és tagjait a létrehozó szervezet bízza meg.
  4. A bizottságok tevékenységükről a létrehozó szervezetnek kötelesek beszámolni.

1.-15.Törölve

  1. Egyéb nem szabályozott kérdésekben a testületek maguk határozhatják meg jogszabályba nem ütköző módon a működési rendjüket.

A szövetség tisztségviselői

  1. Társadalmi tisztségviselők
  2. elnök;
  3. ügyvezető elnök;
  4. gazdasági alelnök;
  5. alelnök;
  6. az elnökség tagjai;
  7. a Felügyelő Bizottság elnöke
  8. a Felügyelő Bizottság tagjai;

Az elnök, az ügyvezető elnök, a gazdasági alelnök és az alelnök részére a küldöttgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg.

  1. A szövetség elnökét akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök helyettesíti.
  2. Törölve
  3. Törölve
  4. Tisztségviselővé csak szövetségi tagsággal rendelkező személy tag küldöttje választható.
  5. Vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik:
    1. a megbízás időtartamának lejártával;
    2. lemondással;
    3. annak a tagnak tagsági viszonya megszűnésével, amelynek a vezető tisztségviselő tagja;
    4. a vezető tisztségviselő halálával;
    5. a vezető tisztségviselő visszahívásával;
    6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenység ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A küldöttgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

Ha a szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Összeférhetetlenség miatt szűnik meg a vezető tisztségviselői megbízás, ha az összeférhetetlenségi ok beálltát követő 30 napon belül az összeférhetetlenséget a tag nem szünteti meg,

A tisztségviselők feladatai

  1. A szövetség elnöke:
  2. önállóan képviseli a szövetséget;
  3. vezeti a küldöttgyűléseket és az elnökségi üléseket;
  4. koordinálja a döntés előkészítő tevékenységet, irányítja és ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását;
  5. ellátja a hatáskörébe utalt gazdasági és pénzügyi feladatokat;
  6. gazdálkodik a költségvetésben biztosított pénzügyi kerettel;
  7. szerződéskötési joggal rendelkezik;
  8. Ügyvezető elnök
  9. biztosítja a szövetség működésének feltételeit;
  10. gondoskodik a küldöttgyűlésekre és az elnökségi ülésekre kerülő előterjesztések előkészítéséről, a határozatok végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről;
  11. elkészíti az elnökség beszámolóit;
  12. segíti és összehangolja a bizottságok munkáját;
  13. ellátja a vagyonkezelési és pénzügyi munkákból ráháruló feladatokat;
  14. közreműködik a társadalmi tisztségviselők megválasztásának előkészítésében;
  15. elkészíti, és jóváhagyásra előterjeszti az önkormányzati szervek működési szabályzatát;
  16. a gazdasági alelnökkel együttesen képviseli a szövetséget;
  17. Gazdasági alelnök
  18. végzi a szövetség pénzkezelésével összefüggő tevékenységet;
  19. rendszeresen beszámol a szövetség vagyoni helyzetéről, az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek;
  20. a pénzkezelésről okmányolt számadásokat vezet;
  21. elkészíti az éves zárszámadást és a költségvetés tervezetet és az elnökség, valamint a küldöttgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra;
  22. gondoskodik a tagegyesületek okmányokkal, engedélyekkel történő ellátásáról;
  23. végzi a másodlagos gazdasági tevékenységből eredő pénzügyi feladatokat;
  24. Törölve
  25. ügyvezető elnökkel együtt képviseli a szövetséget
  26. Alelnök
  27. folyamatosan figyelemmel kíséri a horgászattal összefüggő pályázati lehetőségeket, ennek érdekében elemző-értékelő és döntés előkészítő tevékenységet folytat;
  28. figyelemmel kíséri a pályázatok útján szerzett források előírásszerű felhasználását, erről rendszeres tájékoztatást ad az elnökség és a küldöttgyűlés előtt;
  29. felel a sajtónyilvánosságért és a szövetségi honlap (www.vthsz.hu) naprakészségéért;

A szövetség képviselete, utalványozási jog

  1. A szövetség önálló képviselője: az elnök.  A szövetség képviseletét az ügyvezető elnök és a gazdasági alelnök együttesen látja el.
  2. A kiadványozási jogot (utasítás a vagyonnal történő rendelkezésre) az elnök önállóan, az ügyvezető elnök és a gazdasági alelnök együttesen gyakorolhatja.
  3. A szövetség vagyona, azaz a pénztárban vagy a csekk-, illetve a bankszámlán lévő összeg szabályszerű felhasználásának lebonyolításához, a bankszámla feletti rendelkezéshez a következő személyek kapnak jogot: az elnök önállóan, az ügyvezető elnök és a gazdasági alelnök együttesen.
  4. Törölve
  5. Törölve

A szövetség vagyona, gazdálkodása

  1. A szövetség vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
  2. A szövetség bevételei:
    1. tagdíjak és halasítási hozzájárulások;
    2. gazdálkodási tevékenységből származó bevételek;
    3. kamatok;
    4. adományokból és pályázatokból származó pénzforrások;
    5. szövetség alapszabályszerű tevékenységéből származó egyéb bevételek, és esetenkénti támogatások;
    6. jogszabályban megengedett itt nem fel nem sorolt egyéb források.
  3. A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagegyesületek vagyonukkal a szövetség tartozásáért nem felelnek.

A szövetség tagjainak, szövetségi tagsági tagdíjának mértéke a tagegyesület saját tagjainak számától függ és a következő módon alakul: a tagok a saját felnőtt (18. életévét betöltött) tagjaik után számolva 1400 Ft/fő/év, az ifjúsági tagjaik után számolva (14-18. életév) 600 Ft/fő/év tagdíjat kötelesek fizetni évente legkésőbb tárgyév december 31-éig a szövetség pénztárába készpénzben, vagy a szövetség pénzintézeténél vezetett pénzforgalmi számlára utalással.

  1. A szövetség a gazdálkodását a civil szervezetekre vonatkozó és a civil szervezetek gazdálkodó tevékenységéről való hatályos jogszabályok alapján végzi.

A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek    biztosítása érdekében gazda­sá-gi-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely     nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és mű­kö­dé­       sének fenntartását.

A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a     fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a             szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

 

  1. A szövetség vagyonát jogutód nélküli megszűnés esetén a tagegyesületek között létszámarányosan kell felosztani. A fel nem osztható vagyonrészeket az alapszabályban meghatározott célokra kell felhasználni.

A szövetség felügyelete, törvényességi ellenőrzése:

  1. A törvényességi ellenőrzést a reá irányuló szabályok szerint az ügyészség látja el.
  2. A szövetség jogszabályi feltételekhez kötött vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv, szakhatóság gyakorolja.
  3. Amennyiben a szervezet alapszabálya, neve, székhelye megváltozik, illetve a képviseletre új személy válik jogosulttá, azt a Megyei Törvényszéknek 60 napon belül be kell jelenteni.

Záró rendelkezések

  1. Az alapszabály a Törvényszéki nyilvántartásba vétellel lép hatályba.
  2. A szövetség más szervezetek mellett a MOHOSZ-ban is képviselteti magát.
  3. A MOHOSZ vagyonából, a Horgászegyesületek Velencei-tavi és Dunamenti Szövetsége) tagegyesületeit megillető hányad, a tagegyesületek vagyonának tekintendő és azt a Horgászegyesületek Velencei-tavi és Dunamenti Szövetsége működteti.
  4. A szövetség pártot nem támogat, sem, anyagilag sem más eszközökkel, nem vesz részt a politikai életben.
  5. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

(Siklósi Béla)

elnök

 

Módosítások:

  1. A Fejér megyei Bíróság PK.61.542/1994/5. számú végzésével 956 sorszám alatt a szövetséget nyilvántartásba vette.
  2. Az alapszabályt 1996. február 24-én a küldöttgyűlés módosította.
  3. Az ismételten módosított és egységes szervezetbe foglalt alapszabályt a szövetség küldöttgyűlése 1997. május 3-án elfogadta.
  4. Az alapszabály módosítását a szövetség küldöttgyűlése 2004. március 13-án elfogadta.
  5. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a szövetség küldöttgyűlése 2004. július 24-én elfogadta.
  6. Az alapszabály módosítását a szövetség küldöttgyűlése 2006. március 25-én elfogadta.
  7. Az alapszabály módosítását a szövetség küldöttgyűlése 2009. március 14-én elfogadta.
  8. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a szövetség küldöttgyűlése 2012. február 18-án elfogadta.
  9. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a szövetség küldöttgyűlése 2014. május 07.-én és hiánypótlás folytán 2015. február 14.-én elfogadta.
  10. Az alapszabály módosítását a szövetség küldöttgyűlése 2016. április 16-án elfogadta.

 

Módosítás kelte: Székesfehérvár, 2016 év április hó 16.

 

 

ZÁRADÉK:

A 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen módosított Alapszabályt a Küldöttgyűlés 2016 év április hó 16 napján megtartott nyílt, egyhangú szavazással az 1./K/2016.04.16. sz.-ú határozatával fogadta el, és a küldöttgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat alapján a fekete dőlt és aláhúzott kiemelésekkel jelzetten került egységes szerkezetbe foglalásra.

Jelen Alapszabály módosítását és egységes szerkezetbe foglalását az 1. §-ának a szövetség I. és II. számú telephelyeivel történő kiegészítése, valamint a 7. § 3. pontjának az újraválasztott elnök, és újonnan megválasztott ügyvezető elnök átvezetése, továbbá Dobos Attila és Gerzsényi Bertalan elnökségi tagok törlése indokolta. Az elnökségi tagok törlésére az őket delegáló tagegyesületek megszűnésének bejelentése okán került sor. Az Alapszabály 4. § 4/e pontja jelen alapszabály módosítással nem érintett, tehát az megfelel az előző, 2015. február 14-ei módosításkor hatályos tartalomnak!

 

A bíróság hiánypótlásának megfelelően:

 

………………………….

Siklósi Béla                                                                           

                                                                                                                     Elnök                                                              

 

Előttünk, mint tanúk előtt:
 

1. Név: ……………………………………………..          Cím: ……………………………………

 

2. Név: ……………………………………………..          Cím: …………………………………..